Napenergiával működő űrfegyvert terveztek a nácik. Az ötlet éppen 90 éves és egy magyarországi születésű űrkutatótól származik.

Egy hatalmas tükör segítségével irányították volna a napsugarakat a célpontra – éppúgy, mint amikor a gyerekek nagyítóval egy pontra irányítva a napsugarakat gyújtanak tüzet.

A kutatásról először a Life magazin számolt be 1945-ben.

Az írásból az is kiderült, mennyire elképedtek az amerikai hadsereg műszaki tisztjei, amikor felfedezték, hogy a német tudósok komolyan tervezték, hogy “Napfegyvert” készítenek – írja a Daily Mail.

Az óriási orbitális tükör a napsugarakat fókuszálta volna a Föld egy megadott pontjára, hogy felégesse azt. A német hadsereg a Napfegyverrel ellenséges városokat akart felperzselni, illetve az óceán bizonyos pontjait felforralni – olvasható a Life cikkében a DailyMail szerint.

Az ötlet még 1923-ban született meg a neves magyarországi születésű tudós, Hermann Oberth fejében, aki akkor úgy becsülte, hogy 3 millió márkából 15 év alatt tud konstruálni olyan űrtükröt, amely a föld bármely pontján képes – kívánságra – napsütést „előállítani”. Ekkor még a népjólét volt a fő szempont, ám Oberth később már „végső fegyverként” emlegette szerkezetét.

„Az én űrtükröm - írta - olyan, mint az iskolások kezében egy egyszerű tükör, amellyel a napsugarakat irányítják az osztályterem bármely pontjára, olykor a tanár arcára kellemetlen reakciókat váltva ki ezzel szegény emberből.”

A tükör a tervek szerint 35 785 kilométerre a Föld fölött keringett volna. A földön előre legyártott elemekből az űrben összeszerelt szerkezet egyben emberes űrállomás lett volna, amelyen rakéták dokkolhattak volna, hidroponikus kertek biztosítottak volna oxigént és napenergiás generátorok elektromos áramot.

Nemcsak a németek akarták a Napot saját szolgálatukba állítani, 1999-ben az oroszok is tükörrel szerették volna a hideg teleken a napsugarakat a földre irányítani.

Képek: DailyMail, lenn Oberth (a rakéta mellett jobbra) német rakétakutatókkal 1930-ban

Karosszékben: Hermann Oberth erdélyi szász értelmiségi családban született az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Nagyszebenben 1894-ben, de kétévesen családja Segesvárra költözött. Egyetemi tanulmányait Münchenben folytatta 1912-től és miután szülővárosa az 1. világháború után Romániához került, már nem utazott vissza, Németországban maradt. A 2. világháború után dolgozott Németországban, Olaszországban, Svájcban és Amerikában űrkutatóként.

Ez is érdekes:

A grafén esete a Kommunista kiáltvánnyal