juharizsuzsanna

A Sínai-félszigeten, a Szent Katalin-kolostorban mintegy 100 darab, 16-19. századi oroszországi ikont találtak. Orosz kutatók, akik igyekeznek feltérképezni a világban szerte lévő orosz ikonokat, a száraz éghajlatnak tulajdonítják, hogy a rendkívüli képek nagyon jó állapotban maradtak meg.

A Szent Katalin-kolostor könyvtára híres gazdag kézirat- és kódexgyűjteményéről, valamint egyedülálló 6. századi ikonkollekciójáról, amely részben túlélte a bizánci képrombolási hullámot.
Natalia Komashko, a moszkvai Andrej Rubljov Múzeum munkatársa elmondta, az ikonok az Égő Csipkebokor-kápolnát díszítették, amíg évtizedekkel ezelőtt el nem rejtették azokat a sekrestyében. (A hagyomány szerint a Szent Katalin-kolostort éppen azon a helyen építették fel, ahol a lángoló, de el nem égő csipkebokornál Mózes megkapta isteni küldetését.)
Az ikonokat elrejtésük előtt némileg restaurálták, megtisztították őket és vékony lakkréteggel vonták be. Ezek jóval jobb állapotban maradtak meg, mint azok, amelyek a szerzetesek celláiban voltak, vagy a kolostorban használták őket mindennap. Azok színűket vesztették, elkoszolódtak és sokat ártott nekik az is, hogy a 19. században roncsoló eljárásokkal próbálták „restaurálni” őket.
Hogyan kerültek ezek a kincsek az egyiptomi sivatagba?
Az első orosz zarándok, aki eljutott a kolostorba a 15. században egy szerzetes volt. Az Ő beszámolója nyomán indultak el a Sínai-félszigetre Oroszországból nem sokkal később az orosz kereskedők és hivatalnokok – mind gazdag ajándékokkal megrakodva. A Sínai-félszigeten élő szerzetesek is küldtek követeket Moszkvába 1519-től és ez folytatódott a 17-18. századokban is. A Szent Katalin-kolostorból küldött követek ajándékokkal megrakodva tértek vissza, voltak olyanok közöttük, akik a cároktól kaptak ajándékokat.

Ezt is olvasd el: Megtalálták Fülöp apostol sírját

Komashko szerint még számos orosz alkotás lehet a kolostorban, de a sekrestyébe senki nem léphet be a kolostor szerzetesein kívül, ők azonban nem tudják megkülönböztetni az orosz alkotásokat a többitől, ezért a munka lassan halad.

Karosszékben: A kolostort a világ legrégebbi monostorát manapság 23 görög ortodox szerzetes lakja. Az égő csipkebokor helyén kezdetben remeték telepedtek le, majd I. Jusztinianusz bizánci császár 527-ben építtetett itt egy monostort. A kolostorban őrzik többek között a Codex Sinaiticus, a világ legrégebbi keresztény szöveggyűjteményének nagy részét.(A képen: a kódex egy lapja)


Ez is érdekes:
Imáink dobozkája